A lisztérzékenységben szenvedők kénytelenek gluténmentes tésztákat fogyasztani, amelyek gyakran gabonafélékből, például rizsből vagy kukoricából készülnek. Új kutatások azonban azt találták, hogy a gluténmentes tészta mikotoxinokat tartalmaz, olyan mennyiségben, amely nem veszélyes a felnőttek számára, de káros lehet a gyermekek számára.
La coeliakia autoimmun betegség, amelyet a bélnyálkahártya gyulladása jellemez a glutén alapú termékek fogyasztása miatt. A lisztérzõ embereknek, hogy ne legyenek problémáik és rendellenességeik, elkerülhetetlenül ki kell iktatniuk a glutént étrendjükbõl.
Ezért elengedhetetlen számukra olyan élelmiszerek vásárlása, amelyek a tészta és a pékáruk esetében gluténmentes gabonafélékből, különösen rizsből vagy kukoricából készülnek.
A probléma az, hogy a gabonafélék mikotoxinokkal, például fumonizinekkel (FB) és aflatoxinokkal (AF) szennyeződhetnek, amely szennyeződésről az egész világon többször beszámoltak.
De milyen gyakoriságú és kinek veszélyesebb?
Az új tanulmány, amely az Alberto Ritieni professzor által koordinált Nemzetközi Élelmiszeripari, Funkcionális Élelmiszerek és Emberi Egészségügyi Doktori Iskola kutatási projektjének része, 84 Campania-ban forgalmazott száraz tészta-minta és pontosan azoknak szól, akik a gluténalapú termékeket kiküszöbölték étrendjükből.
A mintákat 2020 szeptemberétől novemberig gyűjtötték azzal a céllal, hogy nyomon kövessék a mikotoxinok jelenlétét, és ennek következtében értékeljék a különböző életkorú fogyasztók ezen élelmiszer-szennyező anyagoknak való kitettségét.
A tudósok értékelték a 21 különböző mikotoxin. Amint azt a tanulmányban olvashatjuk:
„Új analitikai módszert fejlesztettek ki és validáltak a gluténmentes tészta 21 mikotoxinjának egyidejű elemzésére, amelyet a lisztérzékenység okozta populáció általában a hagyományos tészta alternatívájaként fogyaszt. (...) Az e munkába bekerült mikotoxinokról a gabonamintákban széles körben beszámoltak, nevezetesen az ochratoxin-A (OTA), az aflatoxinok (AFB1, AFB2, AFG1 és AFG2), a zearalenon (ZON), a dezoxinivalenol (DON), 3 -acetil-deoxinivalenol és 15-acetil-deoxinivalenol (3-AcDON, illetve 15-AcDON), nivalenol (NIV), neosolaniol (NEO), fuzarenon-X, (FUS-X), T-2 toxin (T-2 ) és HT -2 toxin (HT-2), fumonizin B1 és B2 (FB1 és FB2), enniatin (ENN A, ENN A1, ENN B és ENN B1) és beauvericin (BEA) ".
Így kiderült, hogy a minták jelentős része (akár 95% -a) mikotoxin-szennyeződést mutatott, a leggyakoribb a Fusarium mikotoxinok (FB1, ZON és DON).
Az esetek 44% -ában egyszerre 3 különböző mikotoxin volt, míg a tésztamintáknak csak 9% -a tartalmazott egyet.
Milyen kockázatokkal jár? A tanulmány kimondja, hogy:
"A kockázatértékelést illetően a legnagyobb expozíciót a NIV, a DON és az FB1 esetében érte el a gyermekek és serdülők korosztálya ami alacsonyabb testsúlyukkal magyarázható ”.
A gyakorlatban a gyermekeket, mint mindig, nagyobb kockázat fenyegeti, mivel kisebb a szervezetük, amely kevésbé képes ártalmatlanítani a méreganyagokat és más idegen anyagokat. Különösen a talált mennyiségek aggasztanák a 3-10 éves korosztály gyermekeit (feltételezve, hogy még a fiatalabbak sem fogyasztják ezeket az ételeket, a korosztályuknak megfelelő tésztát fogyasztanak).
A felnőttek számára nincs kockázat, az adagok a tolerálható határokon belül vannak, de gyermekek esetében a talált toxinok mennyisége mind a DON, mind a nivalenol (NIV) esetében magasabb, mint a TDI (tolerálható napi adag).
A tanulmány megjelent Toxinok.
Forrás: Toxinok
Lásd még:
- Teljes kiőrlésű spagetti peszticidekkel és mikotoxinokkal. A legrosszabb márka a Buitoni az Oko-Test szerint
- Mesterséges tej csecsemőknek: keresse meg a mikotoxinokat (és még az antibiotikumokat is). A teszt a legismertebb márkákon
- Zabpehely összehasonlításban: Majdnem a fele peszticideket, mikotoxinokat vagy nikkelt tartalmaz. A Lidl legrosszabbjai között vannak
