Amikor stresszesek vagyunk, bőrünk azonnal tükrözi azt. Ha félünk, szívünk hevesebben ver, ha pedig idegesek vagyunk, szédülünk és hányingerünk lehet. Nyilvánvaló, hogy érzelmi állapotaink hatással vannak a testre, de milyen mértékben?
Nincs egészség lelki egészség nélkül
Hosszú ideig az elmét és a testet külön entitásként kezelték. A mentális és fizikai jólétre, valamint a mentális és fizikai egészségre vonatkozó különféle fogalmak létezése azt a gondolatot közvetítette, hogy ezek független jelenségek.
Ma "Nincs egészség lelki egészség nélkül" ahogy az Egészségügyi Világszervezet kijelenti. Azok a pillangók a gyomorban, amikor szerelmesek leszünk, vagy a pír, amely eláraszt bennünket, amikor szégyelljük magunkat vagy idegesnek érezzük magunkat, olyan fizikai jelenségek, amelyek tükrözik azt, ami az elménkben történik.
Ma már tudjuk, hogy a test és a lélek felbonthatatlan egységet alkot. Azt is tudjuk, hogy az érzések és érzelmek kivetülése a testben nem múló jelenség, hanem a mentális zavarok, mint például a depresszió és a szorongás, sőt a stressz, végül negatív hatással vannak a szervezetre, és különféle mentális egészségügyi problémákat váltanak ki vagy súlyosbítanak. egészség.
A rossz lelki egészség következményei
A rossz mentális egészségnek általában ára van. Nemcsak közérzetünkre van hatással, hanem szervezetünket is féken tartja, különböző egyensúlyzavarokat okozva, amelyek különböző kórképek megjelenéséhez vezethetnek.
A depresszió például egy olyan mentális rendellenesség, amely világszerte a felnőttek 5%-át érinti, nemcsak a hangulatot és a motivációt befolyásolja, hanem az immunrendszert is, mivel elnyomja a kórokozókra adott T-sejt-válaszokat. Ennek eredményeként a depressziós személy nagyobb valószínűséggel betegszik meg, és nehezebben gyógyul.
A depresszió, a szorongás és más hangulati zavarok is tartós fáradtságot és kimerültséget okoznak. Sőt, bár sokan hajlamosak ezt mondani neked "minden a te fejedben van", a legújabb kutatások azt mutatják, hogy ez nem így van. A mentális fáradtság fizikai fáradtságot idéz elő.
Ricercatori della Bangor Egyetem az egyik csoportot arra kérték, hogy a szokásos módon kerékpározzon, míg egy másik csoportot 90 percen keresztül kognitív gyakorlatoknak vetették alá. Azok, akik vállalták a mentális kihívást, nemcsak több fáradtságról és kedvetlenségről számoltak be a tesztkerékpár megkezdése előtt, hanem 15%-ban fizikailag is kimerültek voltak. Ezért a rossz mentális egészség szorosan összefügg a fizikai fáradtsággal.
Nem szükséges azonban mentális zavarban szenvedni sem. Még a stressz is tükröződik a szervezetben. A Kiotói Egyetemen végzett tanulmány például azt találta, hogy a tartós krónikus stressz arra serkenti az agyat, hogy citokineket szabadítson fel, egyfajta gyulladással összefüggő fehérjét, amely jelenséget számos betegség előfordulásával kapcsoltak össze.
Még a mindennapi érzelmek is hatással vannak egészségünkre. A harag például hatással lehet a szív egészségére. A Sydney-i Egyetemen végzett kutatás arra a következtetésre jutott "A szívroham kockázata 8,5-szer nagyobb az intenzív dühkitörést követő két órában." Másrészt a szorongás sem jó útitárs: a szívroham kockázata 9,5-szeresére nő a szorongásos epizódot követő két óra alatt.
Magyarázat? Mind a pánikrohamok, mind a dühkitörések fokozzák a pulzusszámot és a vérnyomást, megmerevedik az ereket és fokozzák a véralvadást, ami a szívrohamhoz kapcsolódó kockázati tényezők. Ezért az olyan érzelmek, mint a harag, vagy az olyan állapotok, mint a szorongás, messze túlmutatnak az egyszerű fizikai feszültségen vagy a „robbanás előtt álló” érzésen, valóban életveszélyt jelenthetnek.
Ennek eredményeként nem lehet meglepő, hogy a mentális zavarokkal küzdő embereknél nagyobb az idő előtti halál kockázata. ben megjelent tanulmány A Lancet7,4 millió emberre alapozva megállapította, hogy az átlagos várható élettartam 10 évvel rövidebb a férfiaknál és 7 évvel a nőknél, akik mentális egészségügyi problémákkal küzdenek.
A lelki egészség gondozása kiemelt feladat
Soha nem késő a gyakorlatba átültetni egy ősi latin kifejezést: férfi egészséges az egészséges testben. Több figyelmet kell fordítanunk érzelmi egyensúlyunkra, és tisztában kell lennünk azokkal a tényezőkkel, amelyek destabilizálnak bennünket, hogy hatékonyabb megküzdési stratégiákat dolgozzunk ki a mindennapi életben.
A relaxációs és mindfulness technikák gyakorlása különösen hasznos a mindennapi feszültségek és stressz csökkentésében, így mérsékelheti azok szervezetre gyakorolt káros hatását. A munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése, valamint a szükséges alvási és pihenési órák kiélvezése egyaránt elengedhetetlen ahhoz, hogy idegrendszerünk ne kerüljön töréspontra.
Természetesen ebben a felgyorsult világban, amelyben végtelen nyomással és kötelezettségekkel élünk, nehéz megtalálni az ideális egyensúlyt. Ezekben az esetekben a nootropikumok extra lökése nem árt.
A nootróp szerek természetes anyagok – bár az étrend-kiegészítőkben is megtalálhatók –, amelyek különböző neurotranszmitterekre hatnak, erősítik a kognitív képességeket, szellemi tisztaságot kínálnak és javítják a hangulatot. Az avokádóban található L-tirozin például serkenti a dopamin termelődését, ami befolyásolja érzelmeinket, motivációnkat és teljesítményünket, míg a kolin kulcsszerepet játszik a memória és a hangulat szabályozásában.
Valójában a nootróp szerek piaca olyan gyorsan növekszik, hogy nehéz lehet elkülöníteni a búzát a pelyvától. Ezzel kapcsolatban tanácsos tanácsot kérni megbízható gyógyszerészétől, hogy megállapítsa, melyek a legjobb nootróp szerek lelki egészségünk védelmére, és mellesleg testi egészségünk megőrzésére, mert egyik sem létezik a másik nélkül.
Források:
Plana-Ripoll, O. et. Al. (2019) A mentális zavarokhoz kapcsolódó mortalitási egészségügyi mutatók átfogó elemzése: országos, regiszter alapú kohorsz vizsgálat. A Lancet; 394(10211): 1827-1835.
Nie, X. et. Al. (2018) A veleszületett immunreceptorok TLR2/4 közvetítik az ismételt szociális vereséget, a stressz által kiváltott szociális elkerülést a prefrontális mikroglia aktiváción keresztül. Neuron; 99(3):464-479.e7.
Tofler, GH et al. (2015) Az akut koszorúér-elzáródás kiváltása haragepizódok által. European Heart Journal: Acute Cardiovascular Care. European Heart Journal. Akut szív- és érrendszeri ellátás; 4 (6): 493-498.
Miller, AH (2010): Depresszió és immunitás: A T-sejtek szerepe?Agy Behav Immun; 24 (1): 1-8.
Marcora, SM et. Al. (2009) A mentális fáradtság rontja az ember fizikai teljesítőképességét. J Appl Physiol; 106 (3): 857-64.
A bejárat Hogyan hathat gyorsan a mentális egészség a testi egészségre? ben jelent meg először A pszichológia sarka.